A világ mindekié, aki fiatal. Eleinte az ember nem érez kötelességeket, csak jogokat, s az akaratot, hogy mindent megváltoztasson és jobban csináljon. Az idôvel azonban eljön a felelôsségi érzés, akkor amikor az ember észreveszi, hogy azokért is kell gondoskodni, akiknek nincs annyi cselekvôerejük ill. tehetségük. Ilyenkor azt is észreveszi, hogy az idôsebbek és az öregek sok értékeset alkottak, minek el nem szabad vesznie, s amin minekünk nem szabad változtatnunk. Ilyenkor tisztán látható lesz az is, hogy a hagyo-mányt ôrizni kell, s hogy az ember annyiban felelôs a jövôért is, hogy a múltat megôrizze és gondoskodjék az élet folyamatosságáról.”
 Ferenc Fricsay szavai életrajzi feljegyzéseibôl
|
